Szövetségünk rendszeresen ad ki Hírlevelet tagszervezetei és az érdeklődők részére. Ön is szeretne ingyenesen?
Írjon nekünk.

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

1999.

Tartalom

1. Számviteli beszámoló

1/A Mérleg

1/B Közhasznú eredménykimutatás

1/C Hitelezési veszteségek részletezése

2. Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról

3. Közhasznú célokra kapott támogatások

4. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatások

5. Vezető tisztségviselőknek nyújtott támogatások

6. Cél szerinti juttatások

7. Beszámoló a közhasznú tevékenységről

Elfogadva: a Szövetség éves rendes közgyűlésén,

2000. május 31-én

BEVEZETÉS

A Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetségének jogelődjét az MRP Résztulajdonos Munkavállalók Országos Egyesületét a Fővárosi Bíróság 1992. május 14-én 4514. sorszámon nyilvántartásba vette, majd

jelenlegi nevének használatát 14.Pk.68.210/17. sz. végzésében elrendelte.

A Szövetség jogi személy, a tulajdonos  dolgozók, tulajdonosi szervezeteik,  munkáltató társaságaik, továbbá dolgozói tulajdon szerzés céljára alakult - MRP és egyéb - szervezőbizottságok által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tevékenységét, s

*     az emberi és állampolgári jogok védelme (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény - a továbbiakban: Kszt. - 26. § c/12. pont; Kszt. Általános indoklása.; Alkotmány 4., 8., 13., 32/B. és 36. §),

*     hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (Kszt. 26. § c/11. pont; Alkotmány  70/A. §; 1987. évi törvény 20., 27., 37. és 43. §,; 1987. évi XI.. tv. )  és 

*     az euroatlanti integráció elősegítése (Kszt. 26. § c/19. pont; 64/1996. (V.3.) Korm. rendelet 1.§)

*     közhasznú tevékenységei során olyan közfeladatot lát el, amely törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, s nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

A Fővárosi Bíróság 1999-ben nem hozott döntést a Szövetség kiemelkedően közhasznú szervezetként történő bejegyzése iránti kérelemről. A kérelemmel összefüggésben alapszabály módosítást, valamint adatpótlást kért a Bíróság, melyeket a Szövetség megküldött. (Az alapszabály módosítására az 1999. dec. 9-re összehívott rendkívüli közgyűlésen került sor.)

Tekintettel arra, hogy a Szövetség közhasznúság iránti kérelmét a törvényben határnapként megnevezett 1998. június 1. előtt benyújtotta és ezt a Bíróság nem utasította el, a tárgyévben a Szövetség kiemelkedően közhasznú (társadalmi) szervezet.

A Szövetség az adóhatóságnak küldendő jelentések mellett közhasznúsági jelentést is készít, kötelezendően tárgyalandó fejezetekkel (Kszt 19.§).

A számviteli beszámolót (1.) az egyéb szervezetekre vonatkozó 219/1998.(XII. 30.) kormányrendelet szerint állítottuk össze.

Az összes bevétel 9.468.316 Ft, míg az összes ráfordítás 9.109.219 Ft-ot tett ki. Az év „eredménye” 359.097 Ft volt. (1/B) Ez az összeg 313.654 Ft-tal haladta meg az előző évit annak ellenére, hogy a közhasznúság sikeres elérése és feltételeinek teljesítése érdekében oktatási, és egyéb programunkat teljesítettük,  és csupán 300.000,- Ft költségvetési támogatást kaptunk, mely 2 millió Ft-tal volt kevesebb az igényeltnél.

A számviteli beszámoló a mérleg és a közhasznú eredménykimutatás mellett tartalmazza még a tagszervezetekkel történt egyeztetés alapján összeállított hitelezési veszteségként leírandó tagdíjhátralékok összegét is. (1/C)

Az SZJA 1%-ának megajánlását a Szövetség nem kérte. (Megjegyezzük, hogy ennek megszerzése évente különböző igazolások beszerzésével, a felhasználás sajtóban való megjelentetésével  és mindezek APEH felé történő igazolásával járna, s eredménye bizonytalan.)

A Szövetség saját tőkéje (1/A) 1999 december 31-én 847.536,- Ft  Ez az összeg tartalmazza a jan. 1-i 488.439,- Ft induló tőkét, valamint az év során elért 359.097,- Ft eredményt. A Szövetség pénzeszközeinek összessége (házi pénztár+bank) év első napján 992.071,- Ft volt, évzáráskor pedig 880.452,- Ft.

Az év során sikerült kimutatnunk a TB nyilvántartása, illetőleg a Szövetség dokumentumai közötti eltérés okát, ezt elfogadta a TB is, s ennek alapján lezártuk a közel három évig húzódó adategyeztetési folyamatot. Az adatok alapján 179 ezer Ft-t fizettünk a TB-nek.

Így jelenleg a Szövetségnek semminemű köztartozása nincs.

A Szövetség 300.000,- Ft költségvetési támogatást kapott, melynek döntő részét az internetes és fax-bankos kommunikációra költöttünk. (2.)

A Szövetség támogatást, adományt kapott egyes tagszervezeteitől, valamint nem tag cégtől is, a támogatások (3.) összege 448.500 Ft volt, 159.380,- Ft-tal több mint az előző évben (289.120,-Ft). Az adományozók többsége évről évre ugyanazok.

A Szövetség vezető tisztségviselői közül az elnök egyhavi, a főtitkár félhavi minimálbérnek megfelelő összegű tiszteletdíjat vett fel havonta, melynek éves összege összesen 420.000,- Ft volt  Néhány alkalommal költségtérítés lett kifizetve, összesen 44.868,- Ft értékben. (5.)

A Szövetség célszerinti juttatást sem pénzbeli támogatást, sem nem pénzbeli juttatást nem adott. (6.)

Összességében a Szövetség az alapszabályban foglalt közhasznú céljának megfelelően végezte tevékenységét az 1999. évben. (7.)

2. Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról

Az 1999. évre kapott támogatás összege:      300   ezer Ft.

Az állami költségvetési támogatás döntő részét a Szövetség évek óta hasznosan működő Internetes és FaxBankos kommunikációjára költöttünk. A Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetsége Internetes oldalai mindennapi kapcsolatot jelentenek mind a hazai tagszervezetek, mind a nemzetközi partnerek között. Az Interneten programjainkról, a munkavállalói tulajdonlás aktuális hazai és nemzetközi vonatkozású kérdéseiről olvashatnak az érdeklődők. Rendszeresen megjelenő HÍRLEVÉL kiadványunkat elektronikus úton is elküldjük az érdeklődőknek. 

Az állami költségvetési támogatás kis részét a Szövetség elnökének tiszteletdíja (melynek összege a minimálbér) kifizetésére, továbbá a Szövetség rezsiköltségéhez való hozzájárulásra fordítottuk.

Az 1999-re pályázott költségvetési támogatásnak csak kis része realizálódott, és egyéb pályázataink sem hozták a kívánt eredményt, ugyanakkor sikeresek voltak az alapszabály szerinti és a közhasznú tevékenységeink megvalósítása érdekében végzett vállalkozási jellegű tevékenységeink. Mindezek eredőjeként a költségvetésünket a tervhez viszonyítva csökkenteni kellett. Annak érdekében, hogy kiemelkedően közhasznú szervezetként való működésünknek semmi akadálya ne legyen, az állami költségvetési kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget tettünk, azaz semminemű köztartozásunk nincs. Nem tudtuk azonban kifizetni az EU nemzetközi szövetsége (EFES) részére a tagdíjunkat (125.000,- eFt), továbbá néhány szövetségi munkatárs részére nem tudtunk teljesíteni szerződésben vállalt kifizetéseket.

3. Közhasznú célokra kapott adományok (támogatások)

Támogatóink felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázatban nem szereplő legfontosabb együttműködő partnerünk a tárgyévben is a RÉSZ-VÉTEL Munkavállalói Tulajdonlást és Részvételt Támogató Alapítvány volt, melynek USAID[1] forrásból tartott “MRP Átalakítás a Sikerért” projektje 1999. április 15-ével befejeződött. Ez azért lényeges, mert e forrásból három éven át kaptunk az Alapítványtól évente 2 millió Ft oktatási megbízást, s ez a forrás a 2000. évre a projekt befejezésével megszűnik, mely eddig egynegyedét képezte az éves bevételünknek. A projekt célja a munkavállalók részvételén alapuló vezetés Egyesült Államokban bevált módszereinek megismertetése és elterjesztése volt.  A Szövetség közhasznú tevékenységeinek támogatására tagvállalataink összesen 448.500 Ft összeget fizettek be  az alábbiakban részletezettek szerint.

A támogatásokat köszönjük!

4. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatások

A Szövetség vagyoni helyzetének alakulását a mérleg mutatja.

A saját tőke növekedését kizárólag a tárgyévi gazdálkodás eredménye okozza.

A Szövetség árbevételei a következők:

A tárgyévi bevételek összessége 1941 eFt-tal több az előző évinél, s ez jó eredménynek minősíthető. A bevételek részletezését vizsgálva a következő kiegészítéseket kell tenni:

A Szövetség 100 eFt-tal kevesebb költségvetési támogatást kapott az előző évinél, s nem sikerült más állami szervtől további támogatást kapnunk.

A Szövetség működésének anyagi alapjában két nagyon jelentős tényező volt: elsősorban a tagszervezetek adományának és tagdíjának növekedése, másodsorban  sikeres konferencia szervezés.

A Szövetség közhasznú tevékenységét támogató szervezeteket az előzőekben felsoroltuk.

A jegyzetértékesítéssel növelt oktatási tevékenység bevételei valós összehasonlításához figyelembe veendő, hogy az oktatás megvalósítására a Rész-Vétel Alapítványon keresztül az USAID jelentős, 2 millió Ft értékű megbízást adott.

A Szövetség jövőjének anyagi alapjait terhelő legsúlyosabb gond az oktatást támogató megbízás elmaradása, ugyanis a USAID program befejeződött.

A Szövetség pénzügyi tevékenységét egyrészt a viszonylag kis pénztartalékok, másrészt a nagyfokú biztonságra törekvés jellemzi, ezért pénzügyi befektetései nincsenek, s csupán banki lekötésekből keletkezik kisebb kamatbevétele.

A vagyoni helyzet alakulásának másik oldala, a ráfordítások alakulása a következő

A tárgyévi összes ráfordítás összege számottevően növekedett, azonban a "napi" költségek  - takarékosság következtében - csökkentek, s ha az inflációs hatásokat is számításba vesszük, ez jelentős takarékosságot igényelt.

A bevételek és a ráfordítások összevetéséből látható, hogy a Szövetség működése nyereséges volt.

Az eredmény azonban látszólagos, mert a Szövetség eszközei között követelésként (tagdíj-hátralék) jelenik meg, melynek realizálása kétséges, ugyanakkor a könyvekben nem kimutatott, egyes megállapodásos kötelezettségek (összesen 383 eFt) teljesítésére szolgálhat.

A Szövetség kénytelen volt 468 eFt hitelezési veszteséget elkönyvelni. A tagdíjhátralékos szervezeteket, illetőleg a cégek első sz. vezetőit - írásos folyószámla egyeztetést követően - telefonon ill. személyesen megkerestük, egyeztettük a hátralék okát, felhívtuk a figyelmet alapszabályunk 9. pontjára, mely szerint a 3 hónapnál hosszabb idejű tagdíj elmaradás a tagság megszüntetését okozhatja.

5. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások

6. Cél szerinti juttatások

A Szövetség nem adott sem pénzbeli, sem nem pénzbeli cél szerinti juttatást közhasznú tevékenysége, illetőleg pályázat útján.

7. Beszámoló a közhasznú tevékenységről

I. A Szövetség által végzett tevékenységet, szolgáltatást igénybe vevő személyek száma 1999-ben

A Szövetség szolgáltatásait igénybevevők létszáma programonként részletezve:

ˇ       hetente 3-5 tagszervezettől alkalmanként egy-két fő vett részt a központi oktatásokon (összesen 72 fő),

ˇ       a heti jogsegélyszolgálaton és tanácsadáson 1-3 tagszervezet képviselői (összesen: 40fő),

ˇ       az 1999. Február 26-i kibővített elnökségi ülésen 48 fő vett részt,

ˇ       az 1999. március 31-i Konferenciának 83 résztvevője volt,

ˇ       az 1999. december 9-i VIII. Országos Konferencián 111 személy vett részt.

A létszámokat összegezve a szolgáltatásokat 354 fő vette igénybe, azonban figyelembe kell venni a szolgáltatásunkat közvetlenül igénybevevő, többnyire képviselő személyek mögött álló tagszervezeti tulajdonos munkavállalókat.

II. A Szövetség által az elmúlt évben megvalósított jelentősebb programok ismertetése

a) A Szövetség alapszolgáltatását képezte a heti gyakorisággal megrendezett iskolarendszerű oktatás, melynek keretében 1999. tavaszán megtartottuk a hat modulból álló tulajdonosi ismeret oktatási programunkat. E mellett folyamatosan működött a heti gyakoriságú tanácsadó és jogsegélyszolgálat.    

b) A Szövetség alapszolgáltatását képező programokon felül a következő meghirdetett, egyedi rendezvények voltak:

1999. február 26. Résztulajdonosok Munkavállalók Európai Szövetségének elnökségi ülése, Budapest

Az Alkalmazott Tulajdonosok Európai Szövetsége (EFES[2]) Igazgatósága 1999. február 26-án Budapesten ülésezett, s a jelentős számú külföldi igazgatósági tag - köztük a Szövetség belga főtitkára - résztvett a Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetségének kibővített elnökségi ülésén. Az eseményre a jelentősebb MRP-s cégek, a tudományos élet és a parlamenti pártok képviselői is meghívást kaptak. A meghívott politikusok közül Csiha Judit volt privatizációért felelős miniszterasszony, országgyűlési képviselő és Hegyi Gyula országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Integrációs Bizottsága alelnöke, továbbá a tudományos élet néhány képviselője, köztük Kopátsy Sándor professzor, az ülés díszelnöke és Szakolczay György professzor fel is szólalt. Ezen a munkavállalói tulajdonlás jelenének és jövőjének legfontosabb kérdéseit vitattuk meg. 15 külföldi és 35 fő hazai résztvevő volt jelen a rendezvényen.

1999. március 31.  “Társas vállalkozás-e az MRP?” Konferencia, Budapest

A fenti címmel rendeztünk a Magyar Munkaadói Szövetséggel és a RÉSZ-VÉTEL Alapítvánnyal együtt egynapos konferenciát a Villányi úti Konferencia Központban, melyen 44 céget képviselve, 83 résztvevő jelent meg. A “Társas vállalkozás-e az MRP?” konferencián az Európai Unió tagországaiban és az angolszász jogterületen elért eredmények mellett az MRP törvény alkotmányba ütköző egyes korlátozó rendelkezéseit vizsgáltuk különös tekintettel az Alkotmánybírósághoz benyújtott utólagos alkotmányossági vizsgálat megindítása iránti kérelemben foglaltakra és vitattuk meg.

1999. december 2. Nyitott nap " A munkavállalói tulajdonlás szerepe a jelen és a jövő gazdaságában" címmel, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Ezen rendezvényünket az egyetemen működő Karrier Iroda és a BKE Közszolgálati Tanszékével közösen rendeztük. Az egyetemi nyitott napon az előadók nem kértek díjat, a vendéglátó tanszék és diákszervezet pedig térítésmentesen biztosította a helyiséget. A rendezvényen több diák és egyetemi oktató jelent meg.

1999. december 9. Tulajdonos Munkavállalók VIII. Országos Konferenciája, Hotel Mercure Buda, Budapest

Tavaly decemberben tartottuk meg a tagszervezetek mintegy felének képviselői és a profilba vágó minisztériumok magánszemélyként meghívott szakértői részvételével.

A Konferencián három kérdést vitattunk meg:

Az A) szekcióban az EU integráció és az emberi és állampolgári jogok kérdéskörét,

a   B) szekcióban az MRP törvény és alkalmazásának problémáit, különös tekintettel a működés során jelentkező szabályozási problémákra,

a C) szekcióban pedig az MRP adósság törlesztésének befejezése után a munkavállalói tulajdonlás alakulását a gyakorlatban.

IDŐSZAKI LAPOT INDÍT A SZÖVETSÉG !

Ez évi első HÍRLEVELÜNK –ben az éves program részeként már jeleztük, hogy az év során időszaki lapot indítunk a Rész-vétel Alapítvány megszűnt HÍRFUTÁR-a pótlására és azt a tagdíjat fizető tagjaink részére továbbra is térítésmentesen megküldjük.

Örömmel közöljük, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a közelmúltban a Szövetségnek MUNKAVÁLLALÓI ÉS VEZETŐI TULAJDONLÁS HÍREI c. időszaki lap megindítására az engedélyt kiadta.

Az évi első HÍRLEVELÜNK-ben foglaltaknak megfelelően

a) felelős kiadó a Szövetség (képviseli: Kelemen József, a Szövetség elnöke),

b) felelős szerkesztő dr. Szántai János főtitkár.

c) a lapot szerkeszti (nyomdai feladatok): ifj. Szántai János számítástechnikai projektvezető,

d) az egyes rovatok vezetői:

Dr.  Mocsáry József - Gazdaság és érdekérvényesítés

Dr. Szántai János - Jog és érdekképviselet

Dr. Takács György - Emberi és állampolgári jogok az EU-ban és belföldön - a Civil Parlament hírei

Dr. Szakolczay György – Euroatlanti Integráció        

Lukács János és ifj. Szántai János Munkavállalói tulajdonlás az EU-ban, nemzetközi hírek      

Lengyel Miklós - Munkavállalói tulajdonlás belföldön, tapasztalatok

ifj. Szántai János Informatika, hirdetések

Az időszaki lapot évente legalább kétszer, a tavaszi és a téli konferencia anyagaival, legalább 40 oldal terjedelemben, jelentetjük meg. A lap mellett HÍRLEVELÜNK továbbra is megjelenik az időközi hírek közlésére. Ebből következik, hogy az időszaki lapban elsősorban hosszabb távon időszerű kérdésekről adunk hírt és közlünk ismeretanyagot.

Az időszaki lap első számát a téli konferencia programja ismeretében adjuk ki. Kérünk mindenkit, hogy bármelyik rovatot, illetőleg a munkavállalói és vezetői tulajdonlást érintő témában kérdéseiket és esetlegesen meglévő anyagaikat írásban juttassák el a Szövetség központjába válasz, illetőleg az időszaki lapban való megjelentetés céljából.

A lap ára példányonként tagdíjat nem fizető tagok részére 500 Ft + csomagolási és postaköltség. Az éves előfizetés díj 1.000 Ft. Az előfizetők számára a postaköltség térítése ellenében megküldjük az év során  megjelent további számokat és a lapok mellett továbbra is megjelenő valamennyi HÍRLEVELET  is.

Azon szervezetek számára, amelyek egy számból több példányt szeretnének vagy a saját üzemi lapukban, hírlevelükben kívánják leközölni az időszaki lapunk cikkeit, azok sokszorosítása, illetve átvétele számára elektronikus úton megküldjük a lap cikkeit évi 6.000 forint,  vagy lapszámonként 3.000 forint térítési díj ellenében. Az évi 6000 forint előfizetési díj magában foglalja az évben megjelenő (esetenként kettőnél több) időszaki lap, valamint az évközi HÍRLEVEL-ek elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátását is. Észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat és megrendeléseiket kérjük a Szövetség címére mielőbb megküldeni.                                                     

A Szerkesztőség nevében:

Dr. Szántai János főtitkár

Elgördült az utolsó akadály az MRP szervezetek saját tőkéje után

20 %-os adósáv mellett fizethető osztalék elől

(APEH-PM együttes közös állásfoglalás)

Évek óta húzódó probléma, hogy a Személyi jövedelemadóról szóló törvény  kifejezetten nem rendelkezik az MRP szervezetek osztalékfizetési szabályairól, s nem volt olyan APEH-PM együttes állásfoglalás sem, amely értelmezés alapján e kérdést rendezte volna. A Szövetség 1999. évi téli Konferenciáján Lutz Zoltánné PM. Jövedelemadók Főosztály főosztályvezető-helyettesével történt konzultáció alapján végül is arra a megfontolásra jutottunk, hogy – mivel az MRP szervezetek beszámoló készítési kötelezettségéről rendelkező 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet lehetővé teszi (2. §) a számviteli törvény szerinti olyan mérleg készítését, mely kimutatja a szervezet saját tőkéjét, ezért - ha a szervezet alapszabálya rendelkezik osztalék fizetéséről, s az osztalék felosztáshoz a szervezet saját tőkéjének MRP résztvevők közti megosztásáról, akkor - az szja. tv. módosítása nélkül együttes APEH-PM állásfoglalás alapján e kérdés véglegesen rendezhető. Ez az APEH-PM együttes állásfoglalás a közelmúltban a következők szerint meg is született.

Az MRP szervezetek 20 %-os adósáv melletti osztalékfizetésének  feltételei

            E kérdés rendezésére az adott alkalmat, hogy a MÁV Dunakeszi Vagongyártó és Javító Kft MRP Szervezete még 1998-ban kifizette privatizációs tartozását és – elsősorban a volt MRP résztvevőktől – a privatizált vagyon 40 %-át képező üzletrészt visszavásárolt. Ekként a szervezet olyan vagyonnal rendelkezik, amely korlátozásmentes tulajdont képez, nincs rajta senkinek a zálogja, s nem terheli elidegenítési tilalom sem. Az MRP szervezet 1998. októberi közgyűlése úgy határozott, hogy ezt a visszavásárolt vagyont nem osztja fel a résztvevők között és nem is értékesíti, hanem MRP szervezet vagyonaként együtt tartja és az MRP szervezet részére e  társasági vagyonrész után a társaság által fizetett osztalékot osztja fel az MRP résztvevők között. Az eredeti MRP vagyon 60 %-ával pedig az MRP résztvevők és néhány volt MRP résztvevő, aki a privatizációs adósság kifizetése után részére kiadott MRP vagyonrészt megtartotta, közös üzletrészt alakítottak és az MRP szervezet képviselőjét választották meg közös képviselőként. Ekként a közgyűlésen az MRP szervezetet az eredeti vagyon után megillető szavazatszámmal a tulajdonos munkavállalók továbbra is együtt szavaznak, ezáltal is védve érdekeiket. Az MRP szervezet részére a társaság a közelmúltban utalta át a szervezetet megillető osztalékot, így van is mit kifizetnie

Ilyen előzmények után a következő taralmú levelet intézte az MRP szervezet képviselője a PM. Jövedelemadók Főosztályához.

Az MRP szervezet 12 évre jött létre. Három év alatt a szervezet kifizette privatizációs tartozását, és teljes egészében felosztotta a hitelből, illetve részletre vásárolt üzletrészét az MRP Szervezet 966 résztvevője között. A futamidő alatt azonban már visszavásárolta a résztvevők részére tulajdonba adott üzletrészek formájában a szervezet eredeti vagyona 10 %-át, ezért nem kellett a szervezetnek megszűnnie.

A többségi külföldi tulajdonban lévő társaság a futamidő alatt jelentős létszámleépítést hajtott végre, ezért a munkahelyüket elvesztő üzletrész tulajdonosok zöme eladta a tulajdonrészét az MRP szervezetnek. Így az MRP szervezet az eredeti vagyona 40 %-ának tulajdonosa Ez után a szervezet osztalékot kap.

A szervezet 1999. év után – élve a 219/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 2. § (3) bekezdésében és az 1999. évről már kiadott éves beszámoló nyomtatványokon is szereplő lehetőséggel – a számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít, s így kimutatja saját tőkéjét. A szervezet természetesen elkészíti a kormányrendelet szerint kötelezően készítendő 11. sz. melléklet szerinti egyszerűsített beszámolót is.

A kapott osztalékból a szervezet a résztvevők részére osztalékot kíván fizetni. Ezt a módosított alapszabály már tartalmazza. Természetesen a saját tőke után igénybe kívánjuk venni a 20 %-os osztalékadó sávot is. A szervezet alapszabálya tartalmazza a tulajdonfelosztás szabályait és azt, hogy az osztalékot is ennek arányában osztjuk fel a következők szerint:

ˇ  30 % a megalakuláskor és utólag befizetett saját erő,

ˇ  50 % a munkáltató társaságnál betöltött szolgálati évek,

ˇ  20 % pedig az üzletévben teljesített munkanapok arányában.

A továbbműködő MRP-ben a létszám leépítés után 524 fő munkavállaló vesz részt.

Kérdés: Mivel a hatályos szja törvény az MRP szervezetekre külön nem tér ki, ezért tisztelettel kérjük a PM. Jövedelemadók Főosztályának a leiratát arról, hogy ez az eljárásunk ütközik-e hatályos szja törvény rendelkezéseibe, ha igen, akkor hogyan tudjuk igénybe venni a 20 %-os osztalékadó sáv szerinti elszámolást?

A feltett kérdésre az MRP szervezet képviselője, Láng József, az APEH Adónemek Főosztályától a PM-mel egyeztetett következő választ kapta. (Idézet a levélből):

„Az MRP szervezet által az MRP résztvevőknek fizetett osztalék az Szja. tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint adóköteles. A fizetett osztalék adóját a 2) bekezdés a) pontja alapján kell megállapítani, amely a vagyoni betét arányában határozza meg a 20, illetőleg a 35 % osztalékrészt. A 20 %-os rész meghatározásánál az MRP szervezet könyveiben a saját tőke részeként ki nem mutatható vagyoni hányad helyett az MRP szervezet alapszabályának megfelelő tulajdonfelosztás szerinti vagyoni betétet kell figyelembe venni. Erre a következtetésre a hivatkozott (2) bekezdés a) pontjának a zárójelben szereplő utalása ad alapot.”

Felhívás a Szövetség részéről

Az MRP szervezet a mérlegben saját tőkeként kimutatja azt a saját tőkerészt is, mely folyamatban lévő MRP tartozás részbeni kiegyenlítése kapcsán vált tehermentessé. Ez után azonban az MRP törvény 14. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint tilos osztalékot fizetni, mert az e vagyonrésze jutó osztalékot is az adósság törlesztésére kell fordítani. A társaság által átutalt osztalékot ezért fel kell osztani e vagyonrészre és az olyan vételből származó saját tőkére eső osztalékra, amelyet már nem terheli a hitelező zálogjoga. Az MRP résztvevők között csak ez utóbbi osztalékrész osztható fel, a többi osztalékot adósság törlesztésére kell fordítani.

(14. § (3) A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a fennálló tartozás törlesztésére kell fordítani. E az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre is.)

Dr. Szántai János