1992. évi XLIV. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról

A privatizáció gyorsítása és annak elõmozdítása érdekében, hogy a munkavállalók - a tulajdonhoz jutás eddigi formáin túlmenõen - elhatározásuktól függõen, az õket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelõsségû társaság (a továbbiakban: társaság) részvényeit [üzletrészeit (a továbbiakban: vagyonrész)] a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg.

(2) Az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidõ legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya - a társaság jogelõdjét is beleértve - legalább 6 hónapja fennáll. Az MRP szervezet (a továbbiakban: szervezet) alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb idõt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. A részvételre jogosult munkavállalók jogosultságukról csak írásban mondhatnak le.

(3) Az MRP-ben azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek és részvételi szándékukat írásban bejelentik a szervezõbizottságnak [2. § (1) bekezdés], illetve a szervezet megalakulását követõen az ügyintézõ és képviselõ szervnek (a továbbiakban: ügyintézõ szerv).

(4) A munkaviszony megszûnésével a munkavállaló részvételi joga is megszûnik az MRP-ben.

(5) MRP állami vállalat, leányvállalat, valamint az egyes jogi személyek vállalatának átalakulása során is indítható. A szervezõbizottság kérésére az állami vagyonkezelõ szervezet az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát elvonhatja és társasággá alakíthatja abból a célból, hogy ott MRP induljon. Ezekben az esetekben a társaságot e törvény alapján megilletõ jogokat az a vagyonkezelõ szervezet gyakorolja, amely mint alapító vesz részt az átalakulási folyamatban.

(6) A pénzintézetekre és biztosítóintézetekre e törvény hatálya nem terjed ki.

2. § (1) Ha a munkavállalók legalább 25%-a MRP keretében vagyonrészt kíván szerezni, e célból írásban 3 fõs szervezõbizottságot kell megbíznia. Ha az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát a vagyonkezelõ szervezet MRP indításának céljából vonja el, a 25%-os részvételi arány kiszámításának alapja a vállalat elkülönült szervezeti egységénél foglalkoztatott munkavállalók létszáma. A szervezõbizottság azokkal a tulajdonosokkal, akik vagyonrészüket a munkavállalók által megalakítandó szervezet számára el kívánják adni, a megbízók nevében, velük egyeztetve - a szervezet megalakulása esetére - megállapodik az értékesítés feltételeiben, különösen a szolgáltatásban és ellenszolgáltatásban, részletfizetés esetén annak feltételeiben, valamint a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségekben.

(2) Ha az állami vagyonkezelõ szervezet által történõ értékesítés esetén lehetõség van Egzisztencia hitel igénybevételére, a vagyonértékesítési pályázat határideje 35 napnál kevesebb nem lehet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az állami vagyonkezelõ szervezet részletfizetést enged.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás teljesíthetõségérõl a szervezõbizottság megvalósíthatósági tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) köteles készíttetni. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a társaság pénzügyi helyzete lehetõvé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, és azt, hogy milyen mértékû tulajdoni részesedés és milyen névértékû részvények esetén valósítható meg a program. A tanulmányt a társaság ellenjegyzi annak igazolásául, hogy az abban foglaltak szakmailag megalapozottak.

(4) A társaság köteles biztosítani a tanulmány elkészítéséhez igényelt adatokat. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos költségek - a szervezet megalakulása esetén - a társaságot terhelik.

3. § (1) A szervezõbizottság a tanulmány birtokában hitelkérelemmel fordulhat valamely pénzintézethez, illetve a vagyonrészt eladó tulajdonos számára részletfizetésre tehet ajánlatot.

(2) A hitelvizsgálat eredményeképpen a pénzintézet hitelígérvényt állíthat ki, az eladó tulajdonos pedig olyan nyilatkozatot tehet, hogy a részletfizetési ajánlatot a szervezet megalakulása esetén elfogadja.

(3) A szervezet alakuló közgyûlését a szervezõbizottság hívja össze. Ehhez az elõbbieken túl az is szükséges, hogy a társaság közgyûlése (taggyûlése) - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerzõdésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint - a szervezet megalakításához hozzájáruljon.

(4) Hozzájárulás esetén a társaság tagjait (részvényeseit) - a Gt. vagy szerzõdés (a társaság alapszabálya) alapján - megilletõ elõvásárlási jog a szervezet számára felajánlott vagyonrész tekintetében nem gyakorolható.

Az MRP szervezet megalakulása

4. § (1) A szervezet a munkavállalók által, az õket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevõkkel rendelkezõ jogi személy. Az alapszabály e bekezdésben foglalt céltól nem térhet el.

(2) A szervezet által megszerzett vagyonrész a szervezet tulajdonába kerül, amely ezeket az e törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelõen a résztvevõk tulajdonába adja.

(3) A szervezet megalakításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40%-a a szervezet megalakulását az alakuló közgyûlésen kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek (9. §) megfelelõ alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintézõ és képviselõ szervét (a továbbiakban: ügyintézõ szerv) megválassza. A szervezet megalakításával a szervezõbizottság megszûnik.

(4) Egy munkavállaló egyidejûleg csak egy szervezetben vehet részt.

5. § (1) A szervezet megalakulását követõen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyûlés jegyzõkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés].

(2) A szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben foglalt feltételeknek eleget tettek. A szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.

6. § (1) A szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fõvárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.

(2) A bíróság a nyilvántartásba vételrõl nemperes eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatot megküldi az ügyészségnek.

(3) Az alapszabály adatainak megváltozását a változás megtörténtétõl számított 30 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

Az MRP szervezet mûködése

7. § (1) A szervezet legfelsõbb szerve a résztvevõk összességébõl álló közgyûlés.

(2) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés meghatározása;

c) az ügyintézõ szerv megválasztása és visszahívása, tagjai díjazásának megállapítása;

d) az ügyintézõ szerv éves beszámolójának elfogadása;

e) a résztvevõk tulajdonába kerülõ vagyonrész mértékének megállapítása;

f) döntés a hitelfelvétel, illetve részletfizetés feltételeinek elfogadásáról és mindazon ügyekben, amelyet az alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyûlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetõleg, ha a résztvevõk egyharmada, vagy az alapszabályban meghatározott ennél kisebb hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.

(4) Közgyûlés az alapszabályban meghatározott módon részközgyûlés formájában is megtartható.

8. § (1) Az ügyintézõ szerv tagjait a közgyûlés titkos szavazással, határozott idõre választja meg.

(2) Az ügyintézõ szerv az alapszabályban megnevezett tagja útján képviseli a szervezetet harmadik személlyel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok elõtt. Az ügyintézõ szerv elnökét maga választja tagjai közül.

(3) Ha az alapszabály eltérõen nem rendelkezik, az ügyintézõ szerv valamennyi tagja jogosult az ügyvezetésre.

(4) A szervezet ügyintézõ szervének tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tagok legalább felét a szervezetben részt vevõk közül kell megválasztani. Az ügyintézõ szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja.

(5) Az ügyintézõ szerv tagjai tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

9. § A szervezet alapszabályában kell meghatározni

a) a szervezet nevét, célját, székhelyét és annak a társaságnak a nevét, amelynek vagyonrészét a szervezet megvásárolja;

b) a szervezet képviselõjének nevét;

c) a közgyûlés összehívásának módját, határozatképességét, és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;

d) az ügyintézõ szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és mûködésük idõtartamát;

e) a résztvevõk befizetéseinek módját és mértékét;

f) a szervezet tulajdonában lévõ vagyonrésznek a résztvevõk tulajdonába kerülésének módját, elosztásának elveit;

g) a résztvevõk tulajdonába került vagyonrész visszavásárlásának szabályait, értékesítésük esetén az elõvásárlási jog gyakorlásának módját;

h) a határozatok közzétételének módját;

i) a szervezet megalakulását követõen a munkavállalók csatlakozásának szabályait;

j) a résztvevõk jogait és kötelezettségeit;

k) a hitel, illetõleg a részletek teljes törlesztése után a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész elidegenítésének szabályait;

l) a szervezet megszûnése esetén a vagyon felosztásának elveit;

m) mindazt, amit a résztvevõk az alapszabályban szabályozni kívánnak.

10. § (1) A szervezet közgyûlésének vagy ügyintézõ szervének törvénysértõ határozatát bármely résztvevõ - tudomására jutásától számított 30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

11. § A szervezet felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a mûködés törvényessége másként nem biztosítható az ügyész a bírósághoz fordulhat.

12. § A bíróság az ügyész és a résztvevõ keresete alapján:

a) megsemmisítheti a szervezet törvénysértõ határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyûlést;

c) ha a szervezet mûködésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, és ellenõrzésére felügyelõ biztost rendelhet ki.

13. § A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevõk saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért - a 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem tartoznak felelõsséggel.

14. § (1) A szervezet az eladásra kínált vagyonrészt hitel vagy részletfizetés igénybevételével, valamint a (4) bekezdés szerinti saját pénzforrás felhasználásával vásárolja meg. Az állami vagyonkezelõ szervezet által történõ értékesítés esetén a kárpótlási jegyet névértéken, a hitel, illetve részletfizetéshez szükséges saját pénzforrásként kell figyelembe venni.

(2) A szervezet a hitel vagy részletfizetés igénybevételével megszerzett vagyonrészt - a résztvevõk részére való átruházás kivételével - a törlesztés befejezéséig nem idegenítheti el, azon a hitelezõ pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelõ szervezetet zálogjog illeti meg.

(3) A hitel vagy részletfizetés igénybevételével megvásárolt vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) a fennálló tartozás törlesztésére kell fordítani. Ez az elõírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevõk tulajdonába került vagyonrészekre is.

(4) A hitel és részletfizetés nyújtásának feltétele, hogy a szervezet saját pénzforrással rendelkezzen. A saját pénzforrás mértéke az egy résztvevõre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében az alábbiak szerint alakul:

A saját erõ fentiek szerinti részarányát a szervezet által megvásárolt vagyonrészre vetítve kell megállapítani.

(5) A hitel és részletfizetés futamideje legfeljebb 15 év, amelybõl legfeljebb 3 év a türelmi idõ.

(6) A hitel visszafizetéséért, illetõleg a részletfizetés teljesítéséért - a 14. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglalt zálogjogot meghaladóan nyújtott egyéb biztosíték hiányában - a társaság kezesként felel.

(7) A pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX. törvény 38. § (3) bekezdése és 39. § (2) bekezdése e törvény vonatkozásában nem alkalmazható.

15. § (1) Az állami vagyonkezelõ szervezet tulajdonában lévõ vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata az Egzisztencia hitel mindenkori kamatfeltételeivel azonos. Az állami vagyonkezelõ szervezetnek a kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozott bevételét teljes egészében az államadósság csökkentésére kell fordítania.

(2) Az állami vagyonkezelõ szervezet tulajdonában lévõ vagyonrész részletfizetés keretében történõ értékesítésének feltételei - a kamatrés kivételével - megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.

16. § (1) A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenõen egyéb gazdasági tevékenységet nem folytathat.

(2) A szervezetre beszámolás és könyvvezetés szempontjából az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(3) A szervezet bevételei közé tartozik a társaság által átutalt összeg, a résztvevõk, más természetes és jogi személyek befizetései, valamint a szervezet tulajdonában lévõ vagyonrész után járó osztalék (hozadék), továbbá a vagyonrész elidegenítésébõl származó bevétel.

(4) A szervezet mûködési költségeként csak a szervezet céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggõ, ahhoz szükséges kiadások számolhatók el.

17. § A szervezet a vagyonrész tulajdonából eredõ tagsági jogait - az alapszabálynak megfelelõen - képviselõje útján gyakorolja. A szavazati jog gyakorlásával az alapszabályban meghatározott módon más résztvevõk is megbízhatók.

18. § (1) A résztvevõk számára az ügyintézõ szerv részvényszámlát nyit, amelyen a résztvevõk tulajdonába kerülõ vagyonrész értékét kell feltüntetni.

(2) A résztvevõk részvényszámláin lévõ összeg együttesen nem lehet több, mint a már letörlesztett vagyonrész névértéke.

(3) A vagyonrész akkor kerül a résztvevõk tulajdonába, ha a részvényszámlán szereplõ összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a korlátolt felelõsségû társaság tagjainak törzsbetétjei mértékére irányadó elõírásoknak.

(4) A (3) bekezdés alapján történõ tulajdonszerzés illetékmentes.

(5) Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet által megszerzett vagyonrészek - kivéve a saját erõbõl megvásároltakat - meghatározott ideig és mértékben a törlesztés befejezése után is a szervezet tulajdonában maradnak.

(6) A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevõk tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthetõ, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban a részvényszámlán kell nyilvántartani. Ha a saját pénzforrást nem a résztvevõk fizetik be, a saját erõbõl megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály az irányadó.

19. § (1) A szervezet tulajdonából a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a résztvevõ tulajdonába került vagyonrészek - a szervezet tulajdonában maradt vagyonrészek tekintetében még fennálló hiteltartozás, illetve részletek törlesztésének befejezéséig - nem idegeníthetõk el, azon a hitelezõ pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelõ szervezetet zálogjog illeti meg. Ezek a vagyonrészek továbbra is a szervezet kezelésében maradnak, ez azonban a társasági, tagsági jogviszonyból eredõ részvényesi (tagsági) jogokat nem érinti.

(2) A törlesztési idõszak alatt a résztvevõ nyugdíjba vonulása vagy halála esetén a már tulajdonába került vagyonrészekre a szervezetet elõvásárlási jog illeti meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom és zálogjog, valamint a szervezet kezelési joga a nyugdíjba vonulás, illetve a halál idõpontjában megszûnik.

(3) A résztvevõi viszonynak a törlesztési idõszak alatti egyéb megszûnése esetén a szervezet az alapszabályban meghatározott idõtartamon, legfeljebb azonban 6 hónapon belül a résztvevõ tulajdonába került vagyonrészeket visszavásárolhatja. A visszavásárlás jogát a szervezet az alapszabályban meghatározott értéken gyakorolja, amely azonban nem lehet kevesebb a forgalmi érték felénél. A szervezet a vételárat abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, legfeljebb öt éven belül, egyéb esetekben két éven belül részletekben is teljesítheti. Ha a szervezet visszavásárlási jogával nem él, a törlesztés befejezéséig az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) A visszavásárolt vagyonrészekre - az alapszabályban meghatározott feltételekkel - a társaság többi munkavállalóját, a résztvevõket és a társaság tagjait - ebben a sorrendben - elõvásárlási jog illeti meg.

(5) E § rendelkezéseit a saját erõ felhasználásával vásárolt vagyonrészekre nem lehet alkalmazni.

20. § (1) Ha a szervezet a pénzintézettel vagy az állami vagyonkezelõ szervezettel szemben fennálló kötelezettségeinek esedékességkor nem tesz eleget, a további eljárásra a pénzforgalomról és bankhitelrõl szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet az irányadó.

(2) Ha a szervezettel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt, errõl a pénzintézet vagy az állami vagyonkezelõ szervezet az okiratok egyidejû megküldésével köteles a bíróságot értesíteni, amely az ügyészség egyidejû tájékoztatása mellett a szervezetet azonnali hatállyal megszünteti. A megszüntetõ határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

21. § A vagyonrészeknek nem az állami vagyonkezelõ szervezet által történõ értékesítése esetén a 14. § (1) és (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésektõl az érdekeltek eltérhetnek.

22. § Ha más törvény rendelkezése alapján az állami vagyonkezelõ szervezet privatizációs bevételének meghatározott része más szervezetet illet, úgy erre az e törvényben szabályozott kedvezményes hitelkonstrukció helyett - azzal megegyezõ feltételek szerint - részletfizetési kedvezmény nyújtható.

23. § Ha az állami vagyonkezelõ szervezet a szervezet számára értékesít vagyonrészeket, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

Az MRP szervezet megszûnése

24. § (1) Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, az ügyintézõ szerv 30 napon belül köteles a közgyûlést összehívni, amely a szervezet megszüntetésérõl és vagyonának felosztásáról határoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a társaság jogutód nélkül megszûnik.

(3) A szervezet e § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 20. §-ban foglalt eseteken kívül csak a résztvevõk többségi kezdeményezése alapján a társasággal, a hitelezõ pénzintézettel, illetõleg a részletfizetési kedvezményt nyújtó eladóval kötött megállapodást és a résztvevõkkel való végelszámolást követõen szüntethetõ meg.

Záró rendelkezések

25. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

26. § (1)

(2)

(3)-(5)

(6)

TULAJDONOS MUNKAVÁLLALÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
H-1149 Budapest, Angol u. 42. ( (36)-1-363-6698 Fax: (36)-1-3832229
E-mail: mrposz@hu.inter.net http://tmsz.ini.hu

Vissza...

Copyright© TMTSZ 1992-2007