Tulajdonos Munkavállalók

1992. évi XLIV. törvény indokolása

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A munkavállalói tulajdonszerzés meglévõ lehetõségeit (azokat nem megszüntetve) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (továbbiakban: MRP) olyan új formával gazdagítja, amelyben a dolgozók egy együttesen szervezett akció keretében jutnak tulajdonrészhez annál a társaságnál, amelynek munkavállalói.

A Javaslat szerint az MRP-ben a társaságnál a törvényes munkaidõ legalább felében foglalkoztatott minden dolgozó részt vehet, akinek munkaviszonya legalább 6 hónapja fennáll. Az MRP-hez a szervezet megalakulását követõen azok a dolgozók is csatlakozhatnak, akik megfelelnek a Javaslatban és a szervezet alapszabályában foglalt feltételeknek.

MRP indítható a társaság tulajdonosi viszonyaitól függetlenül - a pénzintézetek és biztosító társaságok kivételével - mindazoknál a bejegyzett társaságoknál, korlátolt felelõsségû társaságoknál, valamint az átalakulás során, ahol az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

- az adott társaság munkavállalóinak többsége (50%-a + 1 fõ) a program indítása mellett dönt,

- a részvény vagy üzletrész (magánszemély, jogi személy vagy állam) egy vagy akár több tulajdonosa annak eladását elhatározza,

- a társaság közgyûlése, taggyûlése hozzájárul az MRP indításához,

- valamely pénzintézet meghitelezi a vásárlást vagy a tulajdonos részletfizetéssel értékesíti a vagyonrészt,

- a társaság jövedelmezõsége fedezetet nyújt a tulajdon vásárlásával összefüggõ fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

A tulajdon vásárlásának elõkészítése érdekében a munkavállalói kollektíva 3 fõbõl álló szervezõbizottságot hoz létre, amely a részvény, üzletrész eladójával, illetve hiteligény esetén a pénzintézettel az adás-vétel elõzetes egyeztetõ tárgyalásait lefolytatja, kidolgoztatja és a társasággal ellenjegyezteti a program megvalósíthatósági tanulmányát, továbbá a szervezet megalakulásának jogi elõkészítési feladatait elvégzi (a munkavállalók MRP indításával kapcsolatos írásos nyilatkozatát összegyûjti, az MRP szervezet alapszabály tervezetét elkészíti, gondoskodik az alakuló közgyûlés összehívásáról).

Amennyiben a vagyonrész tulajdonosának eladási szándéka találkozik a dolgozói kollektíva vételi törekvéseivel és az adás-vétel kondícióiban megegyezés jön létre, akkor - a tulajdon szerzésével és gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében - a dolgozók jogi személyiséggel rendelkezõ szervezetet hoznak létre (MRP szervezet).

A szervezet a munkavállalók által az õket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevõkkel rendelkezõ jogi személy. A szervezet alapszabályában e céltól eltérni nem lehet.

A szervezet megalakulásával a szervezõbizottság megszûnik.

Az MRP szervezet veszi fel a hitelt egy pénzintézettõl, vagy állapodik meg a részletfizetésben az eladóval. A hitel visszafizetésének vagy részletvétel esetén a részletfizetés törlesztésének fõ forrása annak a társaságnak a jövedelme, amelyben a programot szervezték. Ezt a forrást más jogi és természetes személyek, valamint a munkavállalók befizetései egészíthetik ki.

A szervezet tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevõ munkavállalók a szervezet tartozásaiért csak a részvény számlájukon (üzletrész számlájukon) szereplõ vagyonuk erejéig felelnek.

Az állami vagyonkezelõ szervezet által értékesítésre kerülõ részvények, üzletrészek megvásárlásához kedvezményes kamatozású privatizációs hitel vagy részletfizetési kedvezmény, valamint a törvényben meghatározott adókedvezmény (befektetési kedvezmény, társasági adóalap kedvezmény) vehetõ igénybe.

Az adókedvezmény érvényes az állami vagyon értékesítésekor (befektetési kedvezmény, társasági adóalap kedvezmény), továbbá a befektetési kedvezmény megilleti a dolgozókat a társaság tulajdonosi formájától függetlenül minden esetben.

A konstrukció indításakor a részvények, üzletrészek tulajdonjoga a MRP szervezetet illeti meg, amely ezeket a törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelõen fokozatosan - a hiteltörlesztés, részletfizetés ütemében - adja át a munkavállalók tulajdonába.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 1. §-hoz

A Javaslat fõ szabályként a már bejegyzett részvénytársaságoknál és korlátolt felelõsségû társaságok munkavállalóinak teszi lehetõvé azt, hogy MRP keretében kizárólag az õket foglalkoztató társaságban részvényt (üzletrészt) (a továbbiakban: vagyonrész) vásároljanak.

A Javaslat a munkavállalókkal szemben csak azt a feltételt támasztja, hogy a jelentkezéskor legalább 6 hónapos munkaviszonnyal rendelkezzenek. Az MRP szervezet alapszabálya ennél hosszabb idõt is megállapíthat, ez azonban az 5 évet nem haladhatja meg.

Tekintettel a gazdálkodó szervezetek gyakori átalakulására, a 6 hónapos idõszakba a jogelõd munkaadónál eltöltött idõszak is beleszámít.

A Javaslat biztosítja azon munkavállalók részvételi lehetõségét is, akik az MRP szervezet megalakítását követõen kívánnak a programba bekapcsolódni. Ennek feltétele az, hogy megfeleljenek a Javaslatban és az alapszabályban foglalt kritériumoknak.

A Javaslat lehetõséget biztosít arra is, hogy a dolgozók már az átalakulás folyamatába mint alapítók kapcsolódhassanak be a társaság létrehozásába. Ez nemcsak arra az esetre vonatkozik, amikor a vállalat egésze alakul át társasággá, hanem arra is, amikor a dolgozók a vállalat önálló szervezeti egységét vásárolják meg MRP keretében és alakítják azt át társasággá.

A 2. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza az MRP szervezet létrehzozásának módját.

Ennek elsõ lépéseként a dolgozóknak 3 fõs szervezõbizottságot kell létrehozni. A bizottság megállapodik a vagyonrész tulajdonosokkal az eladás feltételeiben, de csak feltételesen, ami azt jelenti, hogy a szervezõbizottság által kötött szerzõdés csak akkor lép hatályban, ha az MRP szervezet megalakul. A szervezõbizottság független szakértõvel megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelyben vizsgálni kell, hogy a társaság pénzügyi helyzete lehetõvé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, valamint azt is, hogy milyen mértékû tulajdoni részesedés és milyen névértékû részvények esetén valósítható meg az MRP.

A szakértõ által készített megvalósíthatósági tanulmány érvényességéhez a társaság ellenjegyzését is megkívánja a Javaslat.

A 3. §-hoz

Ha a társaság által ellenjegyzett megvalósíthatósági tanulmány szerint az MRP megvalósítható, a szervezõ bizottság vagy hitelkérelemmel fordul valamely pénzintézethez, vagy részletfizetésre tehet ajánlatot a vagyonrészt eladó számára.

A pénzintézet az általa elvégzett hitelvizsgálat pozitív eredményeként a szervezõ bizottság számára hitelígérvényt állíthat ki, illetve a vagyonrész tulajdonos - ha részletfizetésre hajlandó - olyan nyilatkozatot tehet, hogy a részletvételi ajánlatot a szervezet megalakulása esetén elfogadja. A hitelígérvény, illetve a nyilatkozat köti a pénzintézetet, illetve az eladót; vagyis a szervezet megalakulása esetén az abban foglaltaktól nem, vagy csak együttes akarat esetén lehet elérni.

Az MRP szervezet megalakulásához a fentieken túlmenõen az is szükséges, hogy ehhez a társaság közgyûlése (taggyûlése) is hozzájáruljon. Erre azért van szükség, mert a Javaslat értelmében a szervezet tartozásaiért a társaság kezesként felel, és ilyen kötelezettséget csak a társaság legfelsõbb döntéshozó szerve vállalhat.

További következménye a hozzájárulásnak, hogy a tagok (részvényesek) ezzel lemondanak az õket törvény vagy alapszabály alapján megilletõ elõvásárlási jogról. Az elõvásárlási jog kizárása nélkül ugyanis elõfordulhat, hogy az eladó hiába állapodik meg a szervezõ bizottsággal vagyonrésze eladásában, hiszen az elõvásárlásra jogosult - megelõzve az MRP szervezetet - megvehetné a vagyonrészt.

A 4. §-hoz

A Javaslat az MRP keretében történõ tulajdonszerzés céljából új jogi személyt hoz létre, az MRP szervezetet.

Az MRP szervezet fogalmi ismérvei közé tartozik az önkéntesség, az önkormányzati jelleg és a nyilvántartott résztvevõk. A Javaslat a szervezet létrehozását csak MRP céljára engedi meg, ettõl a szervezet fennállása alatt nem lehet eltérni.

A Javaslat a szervezet megalakításának minimális feltételeként írja elõ, hogy a társaság munkavállalóinak több, mint fele az alakuló közgyûlésen a megalakulást kimondja, az alapszabályt megállapítsa és az ügyintézõ szervet megválassza.

Az 5. §-hoz

A szervezet megalakulását követõen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Erre azért van szükség, mert az MRP szervezet a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, ezzel válik lehetõvé, hogy jogokat és kötelezettségeket szerezzen.

Ha az alapítók a Javaslatban foglalt feltételeknek eleget tettek, a bíróság nem tagadhatja meg a nyilvántartásba vételt.

A 6. §-hoz

A Javaslat a szervezet nyilvántartásba vételét a székhely szerint illetékes megyei vagy fõvárosi bíróság jogkörébe utalja, amely a kérelemrõl soron kívül nem peres eljárásban határoz.

Tekintettel arra, hogy a Javaslat az MRP szervezet fölötti általános törvényességi felügyelet ellátását az ügyészség hatáskörébe utalja, a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatot az ügyészségnek is meg kell küldeni.

Annak érdekében, hogy a bírósághoz benyújtott alapszabály mindig a tényleges állapotot tükrözze, a Javaslat elõírja, hogy az alapszabály adatainak megváltozását a változás megtörténtétõl számított 30 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

A 7. §-hoz

A Javaslat a szervezet legfelsõbb döntéshozó szerveként a résztvevõk összességébõl álló közgyûlést határozza meg.

Fontos garanciális szabály azoknak az alapvetõ döntési jogköröknek a megállapítása, amelyek kizárólag a közgyûlést illetik. Ezek közül is kiemelkedik az alapszabály megállapítása és módosítása, illetve a döntés, a hitelfelvétel, illetve a részletfizetés feltételeinek elfogadásáról.

Ugyanilyen garanciális szabály annak meghatározása, hogy mikor kell a közgyûlést összehívni. A Javaslat szerint erre évente legalább egyszer sor kell, hogy kerüljön, feltéve ha olyan rendkívüli körülménynek tekinthetõ, ha az ügyész keresetére a bíróság rendeli ezt el, illetõleg ha a résztvevõk egyharmadának, vagy az alapszabályban meghatározott ennél kisebb hányadának kívánságára kerül rá sor.

A 8. §-hoz

A Javaslat az ügyintézõ szervre vonatkozóan csak a legszükségesebb garanciális szabályokat állapítja meg. Ilyen szabály, hogy a közgyûlés az ügyintézõ szervet titkosan, meghatározott idõre választja, biztosítva azt, hogy csak az arra legalkalmasabb személyek kerülhessenek az operatív irányító szervbe.

Az ügyintézõ szerv mint a szervezet operatív irányító testülete, az alapszabályban megnevezett, vagyis a közgyûlés által megválasztott tagja útján képviseli az MRP szervezetet harmadik személyekkel szemben. Az ügyintézõ szervnek tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A Javaslat - tekintettel a társaság kezességvállalására - lehetõvé teszi továbbá, hogy a tagok legfeljebb egyharmadát a társaság delegálja. A külsõ személyek száma azonban nem haladhatja meg az ügyintézõ szerv tagjainak felét.

Az ügyintézõ szerv tagjai tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek, ami azt jelenti, hogy esetleges károkozásukért a teljes vagyonukkal felelõsséggel tartoznak.

A 9. §-hoz

A Javaslat felsorolja azokat a minimális feltételeket, amelyeknek az alapszabály meg kell hogy feleljen.

Ezek közül is kiemelkedik az f) pont, amely a szervezet tulajdonában lévõ vagyonrészek a résztvevõk tulajdonába kerülésének elveit, módját szabályozza, illetve az i) pont, amely az új résztvevõk csatlakozásának szabályait állapítja meg.

A 10. §-hoz

A szervezetben kisebbségben maradt résztvevõk védelmét biztosítja az az elõírás, hogy a közgyûlés, illetve az ügyintézõ szerv törvénysértõ határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bármely résztvevõ a bíróság elõtt megtámadhatja. Önmagában a megtámadás nem gátolja a határozat végrehajtását, hiszen elõfordulhat, hogy obstrukciós szándékkal fordulnak a bírósághoz, de ha a bíróság úgy látja, hogy a megtámadás alapos, a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

A 11. §-hoz

A szervezet felett az általános törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

Tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség kötelezõ erejû határozatot az MRP szervezetekre vonatkozóan nem hozhat, ezért a Javaslat elõírja, hogy törvénysértés esetén, ha a mûködés törvényessége másként nem biztosítható, az ügyésznek bírósághoz kell fordulnia.

Az ügyészség a szervezet mûködését csak törvényességi szempontból vizsgálhatja, egyéb okból nem avatkozhat a szervezet életébe.

A 12. §-hoz

A bíróság, ha az ügyész vagy a résztvevõ keresete alapján törvénysértést észlel, a fokozatosság elve alapján a következõket teheti a törvényes mûködés helyreállítása céljából: megsemmisítheti a szervezet törvénysértõ határozatát, és új határozat meghozatalát rendelheti el, továbbá összehívhatja a közgyûlést vagy ha az elõbb felsoroltak alapján a törvényes mûködés nem állítható helyre, a szervezet tevékenységét felfüggesztheti és ellenõrzésére felügyelõ biztost rendelhet ki.

A 13. §-hoz

A résztvevõk érdekeit védõ fontos garanciális szabály, hogy a szervezet tartozásaiért a résztvevõk saját vagyonukkal nem tartoznak felelõsséggel, kivéve az MRP keretében hitelbõl, illetve részletre vásárolt vagyonrészt.

A 14. §-hoz

Az állami vagyonkezelõ szervezettõl megvásárolt vagyonrész a Javaslatban meghatározott - a vásárlótól minimálisan megkövetelt - saját pénzforrással (saját erõs befizetéssel), valamint a vételár fennmaradó részére kedvezményes hitellel vagy az állami vagyonkezelõ szervezettel történõ megállapodás szerint részlettel vásárolható meg.

A saját erõs befizetést nem egyénenként (minden résztvevõnek külön-külön), hanem az MRP szervezetnek kell teljesíteni. Forrása lehet más természetes vagy jogi személy befizetése is.

Minimális (kötelezõ) mértékének meghatározásánál a vagyonrész vételárának az egy fõre jutó arányát kell figyelembe venni A (vételár/MRP-ben részt vevõk száma) hányados értékétõl függõen a minimális saját forrás követelményszintje sávosan változik: 5 M Ft-ig a saját pénzforrás a vételár 2%-a kell, hogy legyen, 5-10 M Ft közötti értéknél a vételár 15%-át kell saját pénzforrásként biztosítani, 10 M Ft felett a minimális saját erõs követelmény már a vételár 25%-a. A saját erõs befizetés a 14 § (3) bekezdésben meghatározott mértéknél azonban magasabb is lehet.

A hitellel finanszírozott vagy részletvétellel történõ vagyonrész vásárlás esetén a futamidõ legfeljebb 10 év lehet, ebbõl 1 év a türelmi idõ (azaz csak a törlesztés elsõ évében van lehetõség a tõketörlesztés elhalasztására, a hitel kamatait azonban ekkor is fizetni kell).

A 15. §-hoz

További fizetési könnyítést jelent a kedvezményes kamat, amely a mindenkor érvényes refinanszírozási kamatnak csak egy része, amit a pénzintézetek kamatrése növel. A hitel forrása az MNB által biztosított refinanszírozási hitel.

Részvétel esetén az állami vagyonkezelõ szervezetet megilletõ kamat - a pénzintézeti kamatrés kivételével - megegyezik a privatizációs hitelkamattal. A Javaslat a kamatrés mértékét nem határozza meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hitelfolyósítással kapcsolatban felmerülõ költségek fedezeteként az állami vagyonkezelõ szervezet kamatrést nem érvényesíthet.

A Javaslatban szereplõ hitel és részletfizetés csak abban az esetben alkalmazható, ha a bevételt az állami vagyonkezelõ szervezet az államadósság törlesztésére fordítja. Állami vagyonkezelõ szervezeten az állam tulajdonosi jogait a törvény erejénél fogva gyakorló központi intézményeket kell érteni (ld. ÁVÜ, ÁTI, KVSZ).

A 16. §-hoz

Az MRP szervezet a Javaslatban meghatározott gazdasági tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem folytathat.

A szervezet a beszámolás és könyvvezetés szempontjából egyéb szervezetnek minõsül és mint egyéb szervezetre a számviteli törvény külön szabályok alkalmazását írja elõ.

A szervezet bevételeit nem csupán a társaság által átutalt összeg növeli, hanem minden olyan egyéb befizetés amelyet más természetes és jogi személyek bocsátanak a szervezet rendelkezésére.

A 17. §-hoz

A szervezet a szervezet tulajdonában lévõ vagyonrésszel kapcsolatos tagsági jogait az alapszabálynak megfelelõen képviselõje útján gyakorolja. A Javaslat lehetõséget nyújt azonban arra is, hogy a szavazati jog gyakorlásával az alapszabályban meghatározott módon a képviselõn kívül más résztvevõ is megbízható.

A 18. §-hoz

A vagyonrészt az MRP szervezet forgalmi értéken (azaz nem feltétlenül névértéken) vásárolja meg.

Az MRP szervezet-fizetési kötelezettsége - a változó kamatok, valamint a türelmi idõ beiktatása miatt - a törlesztési idõszak alatt változik. Egy adott évben tehát a törlesztõ részlet (tõketörlesztés + kamat) természetesen nem feltétlenül egyezik meg azzal a névértékkel amelyet a dolgozók részvényszámláira jóváírnak.

A Javaslat szerint kötelezõen a résztvevõk részvényszámláján a tulajdonukba került - vagyon névértékének megfelelõ - vagyoni értéket kell nyilvántartani.

Az MRP szervezet tulajdonában lévõ vagyonrész a Javaslat és az alapszabály szerinti módon - legfeljebb azonban a törlesztés ütemében - kerül a résztvevõk tulajdonába.

A Javaslat kötelezõ szabályként azt írja elõ, hogy a résztvevõk részvényszámláján lévõ összeg nem lehet nagyobb, mint a már letörlesztett vagyonrész névértéke.

Ezt a szabályt kell alkalmazni a saját forrással megvásárolt vagyonrész esetében is, azzal a megszorítással, hogy az alapszabályban meghatározott feltételekkel kapják azt kézhez a résztvevõk, továbbá, ha ez maradéktalanul nem teljesíthetõ, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét a résztvevõk részvényszámláján kell nyilvántartani.

A 19. §-hoz

A szervezet, illetve a résztvevõk tulajdonában lévõ vagyonrészek (a saját erõ felhasználásával vásárolt vagyonrészeket kivéve) a hiteltörlesztés, illetve a részletek teljes törlesztéséig nem idegeníthetõk el, azon a hitelezõ pénzintézetet, illetve részletfizetés esetén az állami vagyonkezelõ szervezetet zálogjog illeti meg. Erre azért van szükség, mert a szervezetnek gyakorlatilag nincs más vagyona, mint a megvásárolt részvények, amely a hitelezõ pénzintézet, illetve az állami vagyonkezelõ szervezet számára biztosítékul szolgál egy esetleges nem fizetés esetén.

Az elidegenítési tilalom nem érinti a résztvevõk, illetve a szervezet társasági tagsági jogviszonyból eredõ részvényesi (tagsági) jogait.

Az elidegenítési tilalom a hitel, illetve részletek teljes törlesztéséig általános szabályként értelmezendõ, amelytõl két esetben enged a Javaslat eltérést.

Abban az esetben, ha a résztvevõ a törlesztési idõszak alatt nyugdíjba vonul vagy elhalálozik a tulajdonába került vagyonrészt illetõen megszûnik az elidegenítési tilalom. A Javaslat viszont a szervezet számára elõvásárlási jogot biztosít, amely azt jelenti, hogy amennyiben a nyugdíjas vagy elhalálozott örököse értékesíteni kívánja a tulajdonában lévõ vagyonrészt, azt elõször a szervezet számára kell felajánlani.

Más az eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló résztvevõi viszonya a törlesztési idõszak alatt egyéb ok miatt szûnik meg. A Javaslat e tekintetben a szervezet számára visszavásárlási jogot biztosít, amelyet azonban az alapszabályban meghatározott idõtartamon, legfeljebb azonban 6 hónapon belül gyakorolhat.

A vételárat a szervezetnek nem azonnal és egy összegben, hanem abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással mondja fel, legfeljebb öt éven belül, egyéb esetekben három éven belül részletben is teljesítheti.

A visszavásárlás jogát a szervezet az alapszabályban meghatározott értéken gyakorolja, amely azonban nem lehet kevesebb a forgalmi érték felénél.

E megoldást az indokolja, hogy a törlesztési idõszak alatt a szervezet úgy vállalhassa a visszavásárlás kötelezettségét, hogy azt pénzügyi helyzete miatt teljesíteni is tudja. A törlesztési idõszak alatt ugyanis a legfontosabb feladata a szervezetnek, hogy a hitelezõivel szembeni fizetési kötelezettségének eleget tegyen, hiszen ezáltal jutnak a résztvevõk tulajdonhoz.

A 20. §-hoz

Ha a szervezet fizetési kötelezettségét elmulasztja, a hitelezõ pénzintézet vagy - részletfizetés esetén - az állami vagyonkezelõ szervezet a pénzforgalomról és bankhitelrõl szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet alapján tehet kísérletet követelései behajtására. Ebben az esetben - az általános szabályoktól eltérõen - nincs szükség bírósági eljárásra, a hitelezõ bank, illetve az állami vagyonkezelõ szervezet maga értékesíti a zálogjoggal terhelt vagyonrészt a bírósági végrehajtás szabályai szerint.

Amennyiben a vagyonrészek értékesítésébõl származó bevétel nem elegendõ a követelés kielégítésére, a gazdasági élet biztonsága érdekében meg kell szüntetni a szervezetet. Ezért a sikertelen végrehajtásról az állami vagyonkezelõ szervezet és a bank köteles a bíróságot értesíteni amely az ügyészség egyidejû tájékoztatása mellett a szervezetet azonnali hatállyal megszünteti.

A 21. §-hoz

Abban az esetben, ha a szervezet számára nem az állami vagyonkezelõ szervezet értékesíti a vagyonrészt, úgy a Javaslat 14. § (1) és (3)-(5) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni.

Nem kell tehát a saját erõs követelményt alkalmazni, a hitel illetve részletre történõ értékesítés feltételeiben is az érdekeltek szabadon egyezhetnek meg.

A 22. §-hoz

Abban az esetben, ha az állami vagyonkezelõ szervezet privatizációs bevételének meghatározott része más szervezetet illet és ezt más törvény mondja ki (ld. tanácsi alapítású vállalatok privatizálásának esete) úgy erre az összegre az e Javaslatban szabályozott kedvezményes hitelkonstrukcióval azonos feltételû részletfizetés nyújtható.

A 23. §-hoz

A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdése kimondja: "A vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyûlése (küldöttgyûlése) általános vezetésével mûködõ állami vállalatból a vagyonmérlegben megjelölt vállalati vagyonra esõ üzletrészeit (részvényeit) az állami vagyonkezelõ szervezet értékesíti az ellenérték 20%-a a társaságot illeti meg. Az állami vagyonkezelõ szervezet a társaság számára ennél kedvezõbb feltételeket is megállapíthat."

Tekintettel az MRP szervezet számára biztosított hitelkonstrukció sajátosságaira, a fenti elõírást nem lehet alkalmazni, hiszen a szervezet számára biztosított hitel nem használható fel másra, csak az államadósság csökkentésére.

Az 1989. évi XIII. törvény 21. § alkalmazása esetén ugyanis az MRP konstrukció saját erõ követelménye olyan nagy mértékben növekedne, amely sok esetben veszélyeztetné annak megvalósulását.

A 24. §-hoz

Ha a szervezet a tulajdonában lévõ vagyonrészeket átruházta, lényegében teljesítette feladatát és így nem is indokolt további fennmaradása. Ha a társaság szûnik meg jogutód nélkül, akkor is meg kell szüntetni a szervezetet, hiszen anyagi forrás nélkül nyilvánvalóan nem tud mûködni.

Ezért a Javaslat elõírja, hogy a fenti okok esetén az ügyintézõ szerv 30 napon belül köteles közgyûlést összehívni, amely a szervezet megszüntetésérõl és vagyonának felosztásáról határoz.

Az alapszabály azonban rendelkezhet úgy is, hogy bizonyos mennyiségû vagyonrészt a törlesztés teljes befejezése után is a szervezet tulajdonában tart, a belsõ részvény forgalmazás és a munkavállalói tulajdonlás folyamatos fenntartása érdekében. Ebben az esetben a szervezet nem szûnik meg.

Lehetõség van a megszüntetésre a törlesztés befejezése elõtt is, ebben az esetben azonban feltétlenül szükséges az állami vagyonkezelõ szervezet vagy a hitelezõ pénzintézet jóváhagyása is.

A 26. §-hoz

Az MRP megvalósítását adókedvezmények is segítik. Ezért a Javaslat 26. §-a módosítja a magánszemélyek jövedelemadójáról, illetve a társasági adóról szóló törvényeket.

Az MRP keretében történõ részvény (üzletrész) megszerzését a magánszemélyek jövedelemadója tekintetében - a résztvevõ által befizetett saját részen felül - az ingyenes értékpapírokkal azonosan kezeli a Javaslat. Így a részvény (üzletrész) megszerzése a magánszemélynél nem bevétel mindaddig, ameddig ezt a résztvevõ nem idegeníti el.

Az MRP-ben részt vevõ magánszemély által az adózott jövedelmébõl - az MRP-ben történõ tulajdonszerzés érdekében, a saját szervezetéhez - történõ tárgyévi befizetés után befektetési kedvezmény vehetõ igénybe az általános szabályok szerint, legfeljebb az összjövedelem 30%-áig terjedõ mértékben.

A társasági adóban adóalapkedvezmény illeti meg azt a társaságot, amelynél MRP keretében állami vagyon privatizációja valósul meg. A tárgyévben az MRP szervezetnek - kizárólag annak alapcélja teljesítése érdekében - átadott összegek a társasági adó alapjából levonhatók. A javaslat korlátozza az adó alapjának e jogcímen történõ csökkentési lehetõségét; az nem haladhatja meg az adóalap - e jogcím nélküli - összegének 20%-át.

TULAJDONOS MUNKAVÁLLALÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
H-1149 Budapest, Angol u. 42. ( (36)-1-363-6698 Fax: (36)-1-3832229
E-mail: mrposz@hu.inter.net http://tmsz.ini.hu

Vissza...